»Hozzászólások száma : 16 »Join date : 2013. Nov. 25. »Kor : 29 »Tartózkodási hely : mindig mögötted
Tárgy: Anastasia H. James Hétf. Nov. 25, 2013 5:56 pm
Anastasia James
KARAKTER TELJES NEVE: Anastasia Hannah James BECENÉV: Kizárólag Ana, ha máshogy mersz becézni, halott vagy! SZÜLETÉSI DÁTUM/HELY: 1994. 12. 12., Los Angeles KOR: 19 CSOPORT: Énekes PLAY BY: Cher Lloyd
KÜLSÖ JELLEMZÉSE
SZEME: Sötétbarna színű, legtöbbször vidáman csillogó szempárral vagyok megáldva, s ugyan én magam még nem láttam, de sokak szerint képes vagyok ölni egyetlen pillantásommal, ha valaki kihoz a sodromból. ÉRDEKESSÉG: 21 darab tetoválás, ha jól számolom. ALKATA: Néha hajlamos vagyok eszméletlenül kövérnek titulálni magam, pedig alig közelítem meg az 50 kilót. RUHÁZAT: Általában magassarkút viselek, mivel nem nőttem túl nagyra. Szeretek olyasmit hordani, ami kitűnik a szürke tömegből, s majdnem száz százalékig biztos, hogy nem köszön vissza egy szembejövőn. Nem igazán érdekel a divat, sem a márkás cuccok, csak azt veszem fel, ami nekem tetszik.
BELSÖ JELLEMZÉSE
JELLEM: Első látásra talán egy kicsit hiperaktív, bolondos lánynak ítélhet meg egy idegen, viszont ez csak akkor igaz, ha jó a kedvem. Imádom a barátaimat - már ha épp nem hagynak cserben - szeretek hülyéskedni, viszont ez mind gyökeresen megváltozik, ha valaki elrontja a napom. Nem sorolom magam a türelmes emberek közé, hirtelen haragomnak köszönhetően képes vagyok olyan dolgokat mondani, csinálni, melyeket később teljes mértékben megbánok. Ezzel ellentétben haragtartó nem vagyok, egy általános helyzetben minden dühöm elillan alig két óra alatt. Alapjáraton igencsak pozitívan gondolkozom, bár képes vagyok hinni a reménytelen esetekben is. Ezzel ellentétben az álmodozás nem az én asztalom. Jobban szeretek tenni valami megvalósulásáért, minthogy ölbe tett kézzel, szájtátva várjak a csodára. Apropó, csodák. Bármennyire is hajlok afelé, hogy az a pohár márpedig félig teli van, sosem fogok hinni egy ostoba mesében. Ez itt a valóság, Disneyland egy kicsit odébb van. HOBBI: Főként az éneklés, gitározás, esetleg néha zongorázás, de szeretek ezen kívül fotózni és rajzolgatni is. CÉLOK: Első sorban szeretnék - ha nem is világhírű, de - elismert énekesnővé válni, ám megelégszem egy egyszerű zeneszerzői státusszal is, amennyiben az előbbi nem jönne össze.
ÉLETEM TÖRTÉNETE
Lassan tizenkilenc teljes éve már annak, hogy a földkerekség rendelkezik egy olyan gyönyörűséges, csodálatos, nem utolsó sorban szerény egyénnel, mint amilyen én vagyok. A napvilágot december tizenkettedik napján láttam meg Los Angeles kórházainak egyikében. Az apám kilétéről a mai napig nem tudok, csupán annyit, hogy jóval a születésem előtt távozott az élők közül. A korombeliek, kikkel nap, mint nap összezártak, a legkevésbé sem voltak toleránsak. Szinte minden egyes percben azt kellett hallgatnom, hogy „nekem nincs apukám, és ez ennyire, meg annyira gáz”. Eleinte nem foglalkoztam velük, hagytam, hadd bántsanak, ha ez nekik jól esik, de később meguntam. Utáltam, hogy nem bírnak mással foglalkozni. Utáltam mindegyüket, s nem bírtam tovább türtőztetni magam. Az volt életem első, de közel sem utolsó verekedése. Visszagondolva inkább számított enyhe civakodásnak, de egy hétéves kislány mást még nem igazán tud produkálni. Mindezek után iskolát váltottam, ahol végre szereztem néhány barátot, akik el tudták fogadni a helyzetem. Körülbelül tizenkettő lehettem, mikor anyut Portland városába helyezték. Költöznünk kellett. Az összes addig kötött barátságomnak nyoma veszett. Hiába ígérte mindenki, hogy a távolság nem fog semmin változtatni, azóta sem kaptam meg egyetlen beígért hívást sem a sok közül. Portlandben nem voltak barátaim. Akkor nem is bántam, így tudtam minden erőmmel a tanulásra összpontosítani. Ám a jó jegyeim, s velük együtt a célom, hogy orvos leszek mind a süllyesztőbe kerültek, mikor megismertem az akkori legjobb barátnőm. Cassy messze nem angyali énjéről volt híres. Soha nem voltam rá büszke, de a barátságunk ideje alatt többször kerültem illuminált állapotba, mint amennyi alkoholt láttam azelőtti életem során. Azonban ha jobban belegondolok, nem is volt ez akkora tragédia, mint amekkorának látszott. Rájöttem hogyan üthetem el a lógós napjaimat azon kívül, hogy alszom. Elővettem a szekrény mögött porosodó gitárom, s felelevenítettem a kisebb koromban szerzett tudásom. Ekkor döbbentem rá, hogy ez az, amit egész életemben csinálni akartam. A zene, az éneklés, ez minden, amire szükségem van. Semmi más nem számít igazán. A gimnázium utolsó éveiben szerzett új barátok segítségével helyrerázódhattam. Sikerült rávenniük arra, mire még soha senkinek – elrángattak egy szerintük átkozottul király táborba. Most pedig itt vagyok, s kezdem belátni, hogy tényleg nem volt ez annyira rossz ötlet.
Marco Lanter
»Hozzászólások száma : 139 »Join date : 2013. Nov. 24. »Kor : 33 »Tartózkodási hely : Summer Camp
Tárgy: Re: Anastasia H. James Hétf. Nov. 25, 2013 7:48 pm