Vendég Vendég
| Tárgy: Dorothy James Kedd Ápr. 22, 2014 4:22 pm | |
| Dorothy James
Adatok
♦Teljes név♦ Dorothy Anabell James ♦Becenév♦ Dora ♦Születési hely, idő♦ Ausztria, 1994.01.07. ♦Kor♦ 20 ♦Play by♦ Silje Norendal ♦Csoport♦ Sportoló |
Külső és belső
Apám fiút akart. Egyetlen lánygyerekként ezt a szerepet nekem kellett betöltenem. Box, Hockey, Karate. Minden hasonló sportot kipróbáltam mielőtt visszaköltöztünk Ausztriába, ahol egyébként megszülettem. Igazi hazatérés volt. Magas hegyek, hó. Rátaláltam az igazi sportomra a snowboardozásra. Apámnak, vagyis az edzőmnek hihetetlen örömöt tudtam szerezni minden győzelmemmel és igazából ez tartotta bennem a lelket hajnali ötkor , amikor elzavart futni, hogy hazaérjek még mielőtt kinyitnak a sífelvonok. Szívos lettem, kitartó, masszív , ami szerintem egy becsülendő dolog főleg a mai lányok között. Külsőre valószínüleg egy buta libának tartanak mert anyám adottságait örököltem. Magas vagyok, vékony, nőies, szőke , nagy kék szemekkel és imádok sminkelni. A sztereotípiák viszont csak addig tartanak , amíg meg nem nézik az egyik versenyem vagy edzésem, vagy éppen a tornaórát. A legtöbb lány sír a körme miatt, engem pedig boxolni tanít a tornatanár.
|
Előtörténet
Az út végtelennek tűnt. Londonból egészen Ausztria egyik hegyi falujáig autóztunk, a nagymamámék rönkházáig , ami egy bafagyott tó szélén állt. 14 éves voltam ekkor és 5 éve nem láttam a nagyszüleimet és Ausztriát. Kiszálltam a vékonytalpú tornacipőmbe a friss hóra és úgy néztem körbe , mintha egy másik világba csöppentem volna. Mintha egy csodába csöppentem volna. Tettem néhány lépést a tó felé és ekkor rédig süllyedtem a szűz hóban. -Dorothy!-nagymamám hangja olyan mint régen, mint a málnalekvár, ahogyan néhány éve emlegettem mert kicsit olyan , mint amit néhány évre félretettek majd felbontottak. Kicsit fáradt, reszelős, de mégis szerethető. Kimásztam a hóból és feléjük vettem az irányt. Bent persze már főtt a leves. Egészen az ajtóig lehetett érezni az illatát. A nagyszüleim pedig szüleimmel nem törődve kísértek be engem a házba. A nagymamám aggódott , hogy sovány vagyok, a nagypapám a szőke loknijaimat dícsérte, én pedig egyenesen a tűzhelyhez trappoltam. Bent meleg volt a kandallóban lobogó lángok miatt. Előtte egy vörös macsak szunyókált , ami a fejét a kutya lábára támasztotta. A kutyát Vacaknak hívják. Keverék berni pásztor , stramm jószág és kiváló házörző. Szüleim megjelentek az ajtóban 4 hatalmas bőrönddel és kezdetét vette a 4 hetes berendezkedésünk, ami akkor ért véget, amikor már nem látszódott, hogy frissen érkeztünk. A hegy , a hó, a táj, minden elvarázsolt. 6 héttel az érkezésünk után pedig apám ráállított a legelső deszkámra, amivel az első dolgom volt fél méter után akkorát esni, hogy eltörtem a karomat. Innen tudtam, hogy ez a dolog boldoggá fog engem tenni. Ifjúsági, diák kupák tömkelege díszíti napjainkban a rönkház falát és , hogy én mit keresek a döglesztő napsütéses nyári táborban? Az apám úgy döntött, hogy nem elég jó a kondim, ez komoly?, és nem ártana egy kis hómentes övezet nekem. Kényszer pihenőként pedig ezt a helyet választották nekem , ami végülis nem bizonyult rossz döntésnek.
A hozzászólást Dorothy James összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Ápr. 22, 2014 6:13 pm-kor. |
|
Marco Lanter
»Hozzászólások száma : 139 »Join date : 2013. Nov. 24. »Kor : 33 »Tartózkodási hely : Summer Camp
| Tárgy: Re: Dorothy James Kedd Ápr. 22, 2014 5:54 pm | |
| Wow! Azt hiszem nekünk egyszer majd játszanunk kell! Tetszik ez a fiús beütés! Foglalj avit, ah még nem tetted meg, aztán nyomás játszani! |
|