Tárgy: Natalie Hamilton Vas. Nov. 24, 2013 5:47 pm
NATALIE ALEXANDRA HAMILTON
KARAKTER TELJES NEVE: Natalie Alexandra Hamilton BECENÉV: Natie, Alexa SZÜLETÉSI DÁTUM/HELY: 1988. 04. 15. Spanyolország - Barcelona KOR: 25 CSOPORT: Táncos PLAY BY: Shakira
KÜLSÖ JELLEMZÉSE
SZEME: Csokoládé barna íriszeim vannak amik általában vidámságtól csillognak. ÉRDEKESSÉG: Pár anyajegy eléggé elhanyagolható helyen, illetve egy 2 - 3 centis sebhely a jobb vállamon. ALKATA: Vékony testalkatom van, viszont ott gömbölyödöm ahol szükséges. RUHÁZAT: Teljesen hangulat függő az öltözködésem. Egyaránt megtalálhatóak a szekrényemben a színes darabok, mint a fekete vagy a fehér. Stílusérzékem eléggé nagy, kiterjedt, ennek köszönhetően egy kissé vásárlás mániás vagyok ruhák és cipők térén. Amit persze senki nem kommentál, hisz az én tárcám bánja a dolgot.
BELSÖ JELLEMZÉSE
JELLEM: Állandóan mosolygok, próbálok optimistán tekinteni a jövőbe. Mind e közben türelmes vagyok, kedvelem a gyerekek társaságát és lázadok minden olyasmi ellen amit értelmetlennek tartok. Például a reggeli felkelés, értelmetlennek tartom, mégis megteszem minden reggel. Nyitott vagyok az új dolgokra, legyen az egy új ismeretség, koreográfia vagy egy gyerek aki érdeklődik a tánc iránt. Dühömet sosem a diákjaimon vezetem le, olyankor inkább hátra hagyom őket és visszatérek amint újra hideg fejjel tudok gondolkodni. A férfiak előszeretettel üldöznek rajongásukkal, közben én csak nevetek rajtuk. Persze, akad egy kettő figyelemre méltó is. Csak éppen nem tudják, hogy az én szívem eléggé nehezen meghódítható jószág. HOBBI: Tánc és még több tánc, egészen addig amíg össze nem esem a fáradtságtól. CÉLOK: Híres táncosnő lenni és majd egyszer gyereket szülni a férfinak, aki érdemes rá.
ÉLETEM TÖRTÉNETE
1988. április 15-én sírtam fel az egyik Barcelonában lévő kórház szülészeti osztályán. Házasságon kívüli gyerek voltam, apám részéről. A nevét örököltem, természetesen a felesége tudta nélkül. Na meg úgy ahogy mondták, egészen rá hasonlítok. Sosem akartam, mégis így lett. Gyerekkorom eseménytelenül telt, testvérem sosem született. 7 éves koromban ismerkedtem meg a tánccal, jobban mondva a balettel. Órákat töltöttem el gyakorlással, aminek eredménye a Hattyúk tava főszerepe volt. Anya rettentő büszke volt rám, mert ő is eltáncolta valamikor ezt a szerepet. A előadáson megjelent kritikusok, menedzserek láttak bennem valamit. Leszerződtettek, táncolni kezdtem végre hivatalosan fizetésért ami nagy segítség volt az egyedül nevelő anyámnak. Az iskola nem okozott nagyobb nehézséget. Egészen jó tanulónak lehetett nevezni, ha éppen nem valamelyik próbáról estem be az órára. Arra az időre már a tánc szenvedélyemmé, az életemmé vált. Igaz dorgáltak meg érte nem egyszer, hogy nem kéne ilyennel tölteni az értékes szabadidőmet, ám már akkor nem érdekelt ez. Tovább folytattam, amit szerettem, néha még anyámat is elhanyagolva, aki azt hiszem ezt megértette. A záróvizsgáimat követően jelent meg apám az életemben, akinek eddig színét se láttam. Elmondott magáról egy két dolgot, ami teljesen hidegen hagyott. És meghívott az Államokba, hogy ott tanuljak tovább, éljek vele. Nehéz szívvel intettem búcsút anyámnak, Barcelonának, Spanyolországnak és neki vágtam az USA nyújtotta lehetőségeknek. Beköltöztem apám tökéletesnek kinéző életébe. Megismerkedtem a féltestvéreimmel, a mostoha anyámmal. New York óriási, így semmi perc alatt megtaláltam a számomra megfelelő tánciskolát illetve a művészetekre szakosodott egyetemet. Új társulat szerződtetett le, én pedig összejöttem a koreográfussal amit senki se nézett jó szemmel. Távoztam, apám legnagyobb megdöbbenésére. Mindig olyan voltam aki mindent ki akar próbálni az életben, hisz egyszer élünk. Ennek hozadéka volt, hogy pár hónapig rendszeresen vetkőztem, különböző éjszakai szórakozóhelyeken. Aztán felhagytam vele, mondván, hogy többet érdemlek annál ennél. Újabb társulat fénypontja lettem, közben sikeresen lediplomáztam. A hírnevem kezdett nőni, a honvágyammal együtt. Barcelona tárt karokkal várt, a tinédzserkori szerelmemmel karöltve. Felakarta melegíteni a már rég kihűlt kapcsolatot, amire én csak úgy reagáltam, hogy az arcába vágtam az ajtót. Feldühített, hirtelen döntésre ösztökélve. Csomagoltam, repülőre ültem, persze elbúcsúztam anyától és visszajöttem az Államokba. Nehogy valami kölyök engem ugráltasson kénye kedve szerint. Munka után kutattam, az apám tolta az orrom alá az újságot amiben a tábor tánctanárnőt keres. Próba szerencse alapján megpályáztam, most meg itt vagyok. Lássuk milyen változást hoz az életembe ez, úgy se féltem sosem az ismeretlentől. Ez pedig határozottan az, hisz az egyetem elvégzése óta nem tanítottam.
Marco Lanter
»Hozzászólások száma : 139 »Join date : 2013. Nov. 24. »Kor : 33 »Tartózkodási hely : Summer Camp
Tárgy: Re: Natalie Hamilton Vas. Nov. 24, 2013 7:41 pm
Üdv köztünk! Remélem sokakat fogsz oktatni e szép tudományra, köztük engem is! Foglalj avit és sipirc játszani!