Tárgy: Marcus Damien Hale - I'm here Szer. Nov. 27, 2013 1:37 pm
Marcus Damien Hale
KARAKTER TELJES NEVE: Marcus Damien Hale BECENÉV: Marc SZÜLETÉSI DÁTUM/HELY: 1990.08.17. New York KOR: 23 CSOPORT: Énekesek PLAY BY: Andy Biersack
KÜLSÖ JELLEMZÉSE
SZEME: Jeges kék ÉRDEKESSÉG: Van itt minden, amit akarsz. Piercingek és megszámlálhatatlan tetoválások díszítik a testem. ALKATA: Vékony vagyok, nem sovány, jó? Nem akarok kidolgozott izmokat, én így vagyok jó, ahogy vagyok. RUHÁZAT: Egyedi, rocker, mindegy hogyan nevezed, a lényeg, hogy kitűnjön a tömegből és jól érezzem magam benne. Olyan ruhákat veszek csak fel, ami teljesen én vagyok.
BELSÖ JELLEMZÉSE
JELLEM: Mindenki a külső alapján ítél meg elsőre, nem is gondolná senki, hogy még egy ilyen vad kinézetű pasinak is vannak érzelmei. Mondjuk nem sok. A legfontosabb, hogy nekem jó legyen. Élek és visszaélek a külsőm, na meg a foglalkozásom adta előnyökkel és lányok hadát csábítom el, hogy használjam, aztán eldobjam őket. Persze nem is biztos, hogy sokan bírnák mellettem. Mániám a rendetlenség, meggyőződésem, hogy semmit nem találnék meg, ha rend lenne, könnyebben átlátok a káoszon. Kissé hirtelen típus vagyok, ami a szívemen, az a számon. Előbb beszélek és aztán gondolkodok, emiatt gyakran keveredek félreérthető helyzetekbe, de amúgy sem akarom titkolni a véleményem. Ha valami nem tetszik nekem, azt rögtön megmondom, de ez fordítva is igaz. Hazudni is tudok, ha kell, mégpedig elég könnyen és az sem érdekel, ha rájön valaki. Nem érdekel mások véleménye, érzései meg még kevésbé. Kivéve, ha a húgomról van szó. HOBBI: A zenélés, az ének, minden, ami ehhez kapcsolódik. Ja, néha vadászni is szoktam. Csajokra, természetesen. CÉLOK: Világhír
ÉLETEM TÖRTÉNETE
Azt sem tudtam mennyi az idő, de nem is érdekelt. Végre hazaestem, mást sem akarok, csak egy forró fürdőt vagy lehet, hogy azt sem, csak a puha ágyamat. Ledobtam a felsőmet, a nadrágot meg csak kigomboltam, minden zavart és el is dőltem az ágyon. Végre... Fárasztó volt a mai nap, főleg a buli, szóval kijár végre a pihenés. A plafont bámultam, egészen különös mintákat láttam kirajzolódni, de hát meg sem lep, fogalmam sincs milyen cuccot nyomattam ma, de jó volt, megtette a hatását. Már kicsit kezdtem józanodni, de még közel sem voltam teljesen magamnál. Ismerős hangot hallottam, de elsőre csak annyit észleltem, hogy micsoda jó zene megy valahol, véletlen pont az egyik kedvenc számom, amikor rájöttem, hogy az én telefonon szól. Elvigyorodtam magamon, valószínűleg rá sem jövök, hogy ez tényleg a telefonom, ha nem érzem meg a zsebemben, hogy rezeg. A vigyorom csak szélesebb lett, ahogy megláttam a kijelzőn a nevet. - Szia, merre jársz egyetlenem? – kérdeztem és talán hallatszott kicsit a hangomon, hogy nem egészen vagyok tiszta. - Hogy aludnék már, ilyenkor? – kérdeztem vissza felháborodottan, mintha nem tudná, hogy én éjszaka élek. Az igaz, hogy aludni készültem, de még ébren vagyok. Kicsit beállva, de ébren.Viszont a válasznál megnyugodtam. Ő sem vetette meg ma az alkoholt, meg még ki tudja mit nem, összevissza vihog, de azért értem, mit akar. - Mi az, hogy nem tudod hol vagy? – kérdeztem rá felsóhajtva és beletúrtam a hajamba. Amikor elindultam, még be volt állítva, de már közel sem olyan, inkább csak kócos, de nem érdekel. - Jó majd cuccozunk, de mondd meg hol vagy – szóltam rá, de válasz helyett egészen mást mondott. Vágyik rám? Kész a csaj... Vigyorogva felkeltem és felrángattam a nadrágom, ami félig lecsúszott. Elszórakoztam kicsit az övvel. Még mindig a képemen volt a vigyor, de hát ez van, ha be vagyok állva. Felszedtem a földről a pólómat, még jó, hogy a bakancs a lábamon volt, nem lenne rövid idő újra felvarázsolni. Egy kabát és mire észbekaptam, már kint találtam magam a hűvös levegőn. Mélyet szippantottam belőle, mielőtt autóba ültem. Betépve, na és? Repülni még így sem tudok. Szóval a város felé vettem az irányt, nem olyan nagy hely, nem izgultam, hogy nem fogom megtalálni a lányt. Végülis tudom hova ment ma, az a kiindulópont, aztán majd lesz valami. Nem messze a szórakozóhelytől rá is találtam, amint nem éppen visszafogott cuccban halad egy sikátor felé. Leállítottam az autót és kipattantam. - Hé szépségem, nem arra van a hazafelé vezető út – kiabáltam kicsit talán hangosan. Kitárt karokkal haladtam felé, én már egészen józan voltam, de ő láthatóan nem. Vajon mit akart azzal, hogy vágyik rám? Egyből megölelem, aztán ahogy elengedem, kivettem a cigit a szájából. Bele is szívtam, hogy újra az anyag hatása alá kerüljek. A józanság ráér még, elvégre buli után vagyunk...
Lionel Jones
Admin
»Hozzászólások száma : 172 »Join date : 2013. Nov. 11. »Tartózkodási hely : A tábor
Tárgy: Re: Marcus Damien Hale - I'm here Szer. Nov. 27, 2013 6:25 pm
Üdv, Marcus! Igazán érdekes karaktert sikerült összehoznod, kíváncsian várom, mit alkotsz majd a táborunkban.
Foglalj avit, ha még nem tetted meg, aztán irány a játéktér!
Kezdőlap
Pént. Feb. 13, 2015 6:59 pm by Vendég
Tárgy: Marcus Damien Hale - I'm here 
