Az oldal dizájnja folyamatos szerkesztés alatt áll!
 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Üzenőfal
Staff
Lionel Jones
pm
multik
Dapne A. Hale
pm
multik
Marco Lanter
pm
multik
Latest topics
» Végzet Ereklyéi
Pént. Feb. 13, 2015 6:59 pm by Vendég

» ⊰ Mysterious New Orleans
Kedd Nov. 25, 2014 9:15 pm by Vendég

» Isaac & Rich
Hétf. Szept. 01, 2014 12:11 am by Isaac Peterson

» Middletown - Napa vasútállomás [April x Odett]
Kedd Aug. 26, 2014 12:27 am by April Catliff

» Karakterfagyás
Hétf. Aug. 25, 2014 2:34 am by Teanna Light

» Véletlenek nincsenek - Rhys x Odett
Vas. Aug. 24, 2014 6:06 pm by Odett Hamilton

» Mary Hastor
Vas. Aug. 24, 2014 2:04 pm by Mary Hastor

» Asztalvadászat - Richard & Teanna
Pént. Aug. 22, 2014 12:10 am by Richard Cook

» Énekterem - Layla & April
Csüt. Aug. 21, 2014 8:44 pm by April Catliff

Top posting users this month

Share | 
 

 Rich && Luce

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Lucinda M. Cook

avatar


»Hozzászólások száma : 11
»Join date : 2014. Jun. 19.
»Kor : 21

TémanyitásTárgy: Rich && Luce    Pént. Jún. 20, 2014 11:56 am

Hey brother!



Úgy gondoltam teszek egy sétát a parton, hogy ne unatkozzak egyedül. Néha visszagondolok arra, hogy nem is volt olyan rossz otthon, hiszen nem voltam egyedül, mindig volt mit tennem, de akkor eszembe jutott, hogy bánt apám a bátyámmal és tudom, hogy nekem az nem kell. Rich jó gyerek, csak sok megpróbáltatás érte és sokkal jobban szeretem őt, mint mindkét szülőmet egyszerre, ezért is jöttem el vele. Nem érdekel, hogy a szüleim ennek nem örülnek, hogy azt akarják, hogy hazamenjek, de nem fogok hazamenni, nem akarok a közelükben lenni, mert tudom, hogy milyenek. A bátyám nem biztos, hogy jönne velem, és mivel nem akarok messze lenni tőle, felejtős ez az egész. Meg amúgy is, tizenhét éves vagyok, semmi közük ahhoz, hogy mit teszek még akkor sem, hogyha nem vagyok nagykorú. Anyám is csak hisztizni tud, meg nyávogni, de tenni semmit, soha, azt is hagyta, hogy apám verje Rich-et. A nagy felelősségteljes anya...
A tóparton akartam pihenni, mikor megláttam a bátyámat a gitárjával, amin halkan játszani is kezdett. Szeretem, hallgatni, ahogy játszik ezen a hangszeren, ezért csendben lopóztam oda hozzá és leülve nem sokra tőle hallgatni kezdtem játékát. Ahogy játszik rajta, olyan magával ragadó, hogy magamba feledkezve dúdoltam a dalt, nem foglalkozva azzal ki hallhatja és ki nem. Amúgy is ez egy tábor, ahol mindenki ilyeneket művel, vagy neki áll táncolni az asztal tetején, szóval most egy kis párossal itt szerintem semmi gond nem lehet.
-Mi ez a spontán kiülök ide és gitározok dolog ma?-kérdezem mosolyogva, mikor már vége a dalnak. Nem azért, hogy számon kérjem, vagy zavarna, vagy ilyenek, csak érdekelt, máskor szólhatna és jövök vele, de hangosabban énekelni nem fogok. Az csak különleges alkalmakkor megy, ilyenkor nem.
-Hogy érzed itt magad eddig? tudom, hogy nem rajongsz ezekért a helyekért, szóval, köszönööööm.-mondtam neki egy ölelés kíséretével, mert tényleg nagyon örülök neki, hogy belement, pedig nem szereti az ilyeneket. Én oda, meg vissza vagyok ezért a helyért, szóval tényleg csak megköszönni tudom ezt neki.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Richard Cook

avatar


»Hozzászólások száma : 21
»Join date : 2014. Apr. 16.
»Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Rich && Luce    Hétf. Jún. 23, 2014 12:46 pm


Luce & Rich

A legjobb érzés reggelente úgy felkelni, hogy maximum halovány fogalmam van arról, ami aznap fog történni velem. Senki nem mondja meg, hogy mit csináljak, semmi kötöttség, csak az Élet. Nagybetűvel. Ha pár évvel ezelőtt valaki azt mondja nekem, hogy lehetek még boldog ember, kiröhögöm. Tök egyszerűen. Na, nem mintha az akkori helyzetem annyira vicces lett volna, de a feltételezést, miszerint lehet jobb, akkoriban teljesen röhejesnek véltem. Nem voltam más, mint egy elveszett bárány, aki meg sem próbálja keresni a nyáját. Talán a zene volt, ami annyi éven keresztül képes volt kissé elnyomni a dolgok súlyát. Persze, még a mai napig öngyilkos tudnék lenni, ha meghallok valahol valami olyasmit, amiben a dalszövegben semmi más nincs a nyáladzáson kívül, de ez már más. Nem ítélek el senkit azért, amit csinál, de ettől függetlenül minden életkedvem elmegy az ilyesmitől.
Valljuk be, a tóparton való gitározgatás eléggé nyominak minősül, de nem is olyan rossz, mint amilyennek külső szemlélőként tűnhet. Habár Joe Jonas soha nem lesz belőlem, legalább kipróbálhatom, milyenek az eddig összetákolt szerzeményeim akusztikus verzióban.
Kissé összerezzenek, mikor meghallom a húgom hangját magam mögül, majd megrázom a fejem, és leteszem magam mellé a gitárom.
- Mikor szoksz le erről a hátulról támadós dologról? - mosolyodom el, miközben felé fordulok. – Csak gondoltam kipróbálom, mit érezhetnek azokban az idióta filmekben, amiket folyton megnézetsz velem.
Ez talán a legrosszabb oldala annak, hogy Luce tulajdonképpen az egyetlen nő az életemben, akivel szokásom egy méteres távolságon belül tartózkodnom. Oké, bírom én a hercegnőket, meg minden, de a „kezdjünk el spontán énekelni, miközben a másik még beszél” dolgokat nem igazán tartom előnyösnek.
- Hát... a szobatársamra nincs megfelelő negatív jelző, eddig csak egy olyan emberrel találkoztam, akivel beszélgetni is tudtam normálisan, ráadásul nem igazán tudok mit kezdeni magammal. Ezért még nagyon sokkal lógsz nekem – csóválom újra a fejem, majd viszonzom a hirtelen jött ölelést.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Lucinda M. Cook

avatar


»Hozzászólások száma : 11
»Join date : 2014. Jun. 19.
»Kor : 21

TémanyitásTárgy: Re: Rich && Luce    Kedd Jún. 24, 2014 9:51 am

Hey brother!



Kicsit kuncogok azon, ahogy az én édes és egyetlen bátyám összerezzen a hangomtól. Mindig ezt csinálja, én pedig szeretem őt hátulról meglepni, mert mindig megijed egy kicsit. Jó tudom nem vicces,  neki, de nekem az.
-Azért ennyire ijesztő nem vagyok.-grimaszolok egy kicsit, mert azért mégis, tudjuk már milyen vagyok és milyen nem. -Szerintem sosem fogok leszokni, nekem tetszik ez.-vigyorgok a bátyámra, hogy ezzel is jelezzem, hogy ez tényleg így fog maradni. -Oh, pedig azt akkor fel kellett volna venni és a következő rock táborban te lettél volna a főszereplő!.-valahogy nem tudom úgy elképzelni őt, pedig biztos megnézném csak miatta. Mondjuk én az össze ilyen filmet megnézzem, mert azért ezeknek is megvan a maguk varázsa. Horrort azért néz az ember, hogy utána ne tudjon aludni, az ilyen filmeket meg azért, hogy tudjon. Jó más indok is van erre, de én ezt szeretem használni.
-Az nagy kár...De legalább nézd a jó oldalát.mondtam és egy kicsit elgondolkoztam azon, hogy neki mi is lehet ennek a jó oldala. -Legalább ismerkedsz új emberekkel, rá vagy kényszerítve valamilyen szinten arra, hogy beszélgess és nincs itt apa.-tudom, hogy az utolsó a legjobb érvem, hiszen én is örülök annak, hogy nem otthon vagyok, és nincs a közelünkben, ez már egy nagyon jó dolog ebben a táborban. -Tudom, hogy jövök neked egyel és azt kérsz, amit csak szeretnél.-örülök, hogy viszonozta az ölelésem, bár ha nem tettem volna, most tuti, hogy megsértődtem volna rá, aztán egy jó ideig kellett volna békítgetnie. Amúgy tényleg megteszek bármit amit kér, hiszen tőle ez az egész igen nagy lépésnek számít, mert mindig is utálta az ilyen helyeket, de én odavagyok ezekért és ő velem jött. Ez igen nagy áldozat tőle...azt hiszem.
-És ki az, az ember akivel sikerült normálisan társalognod? Nő, férfi, mennyi idős, hol beszélgettetek?-na igen, elég kíváncsi vagyok, és szeretném tudni, hogy a bátyám kivel is szimpatizál itt, mert azzal a valakivel én is beszélgetni akarok majd. Nem azért, hogy ellenőrizgessem a bátyám, vagy ilyenek, csak ha szerinte valaki itt normális, akkor az biztos úgy is van.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Richard Cook

avatar


»Hozzászólások száma : 21
»Join date : 2014. Apr. 16.
»Kor : 25

TémanyitásTárgy: Re: Rich && Luce    Szer. Júl. 09, 2014 10:08 pm


Luce & Rich

- Elhiheted nekem, cica, épp elég ijesztő vagy ahhoz, hogy halálra ijessz valakit. A lopakodás még oké, ha előröl csinálod, de ez a hátulról támadás már tényleg szívrohamhoz vezet – magyarázom jókedvűen. Teljesen komolyan gondolom, amikor azt mondom, hogy a húgom a mindenem, de ez az ijesztgetős dolog még tőle sem elfogadható. Tulajdonképpen lehet akárki, szerethetem akármennyire, a horrorfilmek bevillanó képei valahogy mindig győzedelmeskednek az átlagos gondolataim felett ilyenkor. Erről pedig nem tehetek, valamit különösen érdeklődöm a horror iránt. Persze csak addig, amíg a film véget nem ér. Utána lehet tőlem akár fényes nappal is, én akkor megijedek a legkisebb zajtól is, illetve legalább egy hétig nem merek normálisan aludni.
- Én milyen csajt tennének mellém, nagyokos? Ha ragaszkodsz hozzá, hogy lefilmezzenek, akkor az Ellen DeGeneres Show-val kellene kezdenünk, nem gondolod? – nevetek fel. Természetesen az egyetlen ember, aki a néhány exemen kívül tudja, hogy meleg vagyok, az Luce. Eredetileg még neki sem akartam elmondani, de elég hülyén éreztem magam, mikor közölte velem, hogy össze akar hozni valami barátnőjével, szóval jobbnak láttam, ha kinyögöm. Meg amúgy is előbb sértődne, mint lepődne meg, ha úgy kellene megtudnia, hogy meglát valakivel.
- Milyen egyel? A legkevesebb, hogy még a lábnyomomat is megcsókolod, kisasszony. Amúgy tényleg, hozhatnál nekem valami kaját – vigyorgok rá, majd megpuszilom a homlokát. Remélem, tudja, hogy megint csak ugratom. Soha nem lennék képes bántani, bár azt hiszem, néhányszor ezt már régebben megtettem. Elcseszett tulajdonságaim egyike, hogy mindig azt bántom, akit szeretek, aki pedig tényleg megérdemelné, azt inkább hagyom a francba. Még akkor is, ha tudom, hogy meg kellene védenem magam. Meg kellene próbálnom erősebbnek lenni, de valahogy nem megy, egyszerűen képtelen vagyok szembeszállni. Túlságosan gyenge vagyok, és erre valami minden nap emlékeztet.
- Nő, körülbelül annyi idős, mint én, és egy asztalnál ültünk az étkezőben. Még valami, ügynököcském? – nevetem el magam újra. Mindig, minden új ember megismerésénél voltak ehhez hasonló, esetleg durvább kérdései, de valahogy sosem tudtak idegesíteni. Tudtam, hogy ez csak azt jelenti, törődik velem, vagy mi. Elvégre ha ez nem így lenne, valószínűleg nem érdekelte volna a pár napig tartó kapcsolataim lakcíme, telefonszáma, meg egyéb ilyesmi. A felével még én sem voltam tisztában.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom





TémanyitásTárgy: Re: Rich && Luce    

Vissza az elejére Go down
 

Rich && Luce

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Summer Camp :: Játéktér :: Tábor és környéke :: Tópart-